Tiffán Zsolt Brüsszelben képviselte a hazai bortermelői érdekeket

Baranya

Tiffán Zsolt elnök részt vett az AREV (Assemblée des Régions Européennes Viticoles) az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése nemzetközi szervezet brüsszeli megbeszélésén.

A rendezvényen Európa borászati képviselői kiálltak a telepítési jogok szigorításának szükségessége mellett. A magyarországi AREV tagok felhatalmazásából Tiffán Zsolt képviselte a magyar érdekeket, és ismertette a hazai szakmai álláspontot. Az elnök beszédében kijelentette, hogy a szőlő újratelepítési jogok rendszerének megőrzése a magyar szőlő-bor ágazat számára stratégiai kérdést jelent.

Elmondta, a szőlő újratelepítési és vagyoni jogok hosszú évtizedeken keresztül hozzájárultak ahhoz, hogy Európa és benne Magyarország szőlőtermelése a családi gazdaságokra alapozottan fejlődhetett. A telepítési jogok rendszere Európában hosszú időn keresztül – közvetve - biztosította a piaci egyensúly fenntartását. Tiffán Zsolt rámutatott, a túltermelési válságok mindig akkor következtek be, amikor az EU engedélyezte a szőlőterületek növekedését az által, hogy további újratelepítési jogot biztosított egyes tagországoknak.

A szőlő újratelepítési jogok rendszerének fenntartása azért is tekinthető stratégiai kérdésnek, mivel hazánkban jelenleg csak a termőhelyi kataszterbe sorolt, kimagasló termelési adottságú területekre lehet szőlőt telepíteni. A tervezett liberalizáció ezt a több évszázados múltra visszatekintő szabályozási rendszert is veszélyezteti, illetve a magyar szőlészeknek és borászoknak a rendszerváltozás óta a minőségi szőlőbortermelés irányába tett erőfeszítéseit kérdőjelezi meg.

Ennek a felelőtlen tervezetnek a következtében félő lenne, hogy az alacsony minőségű ipari borok masszív jelenléte a felvevőpiacokon a családi tulajdonban lévő szőlőtermelők és borászok hosszú távú megélhetését veszélyeztetik. A családi szőlőtermelőket is a magasabb terméshozamok elérésére késztetné az új termelési rendszer, tehát ismételten a mennyiségi szőlőtermelési szemlélet válna meghatározóvá.

Az elnök leszögezte: a tervezett liberalizáció jelentősen veszélyeztetné az elmúlt húsz év magyar minőségi előrelépéseit. A szőlőtelepítés liberalizációja következtében nemcsak borvidékeink kultúrtáj megőrző szerepe és minőségi bortermelése kerülne veszélybe, hanem általában a borvidékekhez kapcsolódó regionális gazdaság teljesítőképessége is csökkenne, különös tekintettel a turizmusra.

Azok a megközelítések, miszerint a szőlő termelési potenciál szabályozása kizárólag az oltalom alatt álló eredet megjelöléses és földrajzi jelzéses borokra kell fenntartani elfogadhatatlan alternatívát jelent. A földrajzi jelzés nélküli borok ugyanis ugyanazon a piacon kerülnek értékesítésre, azok árai befolyásoló hatással bírnak a termőhelyhez köthető, minőségi borokhoz.

forrás: Baranya Megyei Önkormányzat