Érdekvédő szervezetté kell válnia az Agrárkamarána

Gazdaság

Nem csökkenhet az uniós agrártámogatások mértéke – hangsúlyozta Budai Gyula Kaposváron. Az államtitkár kiemelte: a magyar gazdáknak szükségük van a 400 milliárd forintos uniós forrásra, e nélkül ugyanis nem tudna működni a hazai mezőgazdaság.

A kormánypárti politikus a formálódó új Nemzeti Agrárkamaráról azt mondta, annak egy igazi érdekvédő szervezetnek kell lenni.

A kötelező tagság mindenképpen szükséges, hiszen az Agrárkamara csak így tudja tárgyalóasztalhoz ültetni a mezőgazdaság szereplőit - hangsúlyozta Budai Gyula. Az államtitkár elmondta: senkit nem zártak ki a formálódó új rendszerből. A szakpolitikus ezt arra reagálva emelte ki, hogy korábban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a választási szabályok visszavonását kezdeményezte és kijelentette: nem vesznek részt az új agrárkamara megalakítását célzó voksoláson.

"Valóban egy nemzeti agrárkamarában gondolkozunk. S, az a szomorú hírem van, hogy azok a MOSZ-tagok, akik akarták, azok megkeresték az átmeneti elnököt. Az én szerény megyémben a kilencvenes listán tizenhatan vannak. Mindenki előtt nyitva volt ez a lehetőség, nem zárkóztunk el senki elöl. Mindenkinek kezet nyújtottunk, mert valóban úgy gondoltuk, hogy egy olyan agráriumot kell létrehozni, ahol a partnerek egyenlők" – mondja 
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

A politikus kiemelte, a jövőben az Agrárkamarának igazi érdekvédő szervezetté kell válni és ki kell állni az ágazat összes szereplőjéért. A 2014-től induló új uniós közös agrárpolitikáról úgy fogalmazott: sokat kellett harcolni a magyar gazdák érdekeiért. Egyes nemzetek, így a britek ugyanis egészen odáig mentek, hogy az agrártámogatások megszüntetését kérték, mondván nem finanszírozzák a magyar, román, lengyel, cseh gazdákat. A szakpolitikus azt mondta: a jövőben sem csökkenek a gazdáknak nyújtott uniós forrás. "Az uniós támogatások összege az egész agráriumra vonatkozóan 400 milliárd forint, e támogatás nélkül a magyar agrárium nem volna képes működni, nekünk szükségünk van erre a támogatásra" – tette hozzá Budai Gyula.

A Natura 2000 területeket is felül kell vizsgálni, azok ugyanis a fejlesztéseket, így például az állattartó telepek létrehozását is hátráltatják - hangsúlyozta a szakpolitikus. Brüsszel bevezetné az ökológiai célterület fogalmát is, ennek értelmében a gazdáknak a használatban lévő földterület hét százalékát minden évben pihentetniük kellene. Az államtitkár szerint ez elfogadhatatlan, hiszen ez olyan nagyságú területkivonás, amely hazánk számára már stratégiai kérdés.

Somogy TV/Pannon TV