Pécsi ötlet az alapja az új környezetvédelmi technológiának

Gazdaság

Olyan nemzetközileg is egyedülálló technológiát dolgoztak ki a magyarok a pécsi szakemberekkel, amit most továbbfejlesztve a kínai bányászati cégek is felhasználhatnak, hogy védjék a környezetet.

A Mecsekben az 1950-es évek végétől folyt uránbányászat. Bár 1997-ben megszűnt a termelés és környezetvédelmi fejlesztések nem álltak le.

Most pedig egy, a magyarok által korábban fejlesztett eszköz és technológia került a figyelem középpontjába. Ennek az a lényege, hogy színes ércek bányászata során kioldódott fémet eltávolítsák a földből.

– Miután a Mecsekben megszűnt az uránbányászat a rekultiváció során rendkívül hatékony és olcsó, úgynevezett passzív technológiákat dolgoztunk ki. Ezt később az országban máshol is lehetett és lehet a mai napig is alkalmazni rekultiválandó területeken. Jelen kutatás keretében annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy mikrobiológiai módszerekkel hogyan lehetne kiegészíteni a már meglévő technológiákat – mondja Földing Gábor, a Mecsekérc Zrt. környezetvédelmi igazgatója.

Ezt azt jelenti, hogy baktériumok segítségével kötnék meg a földben azokat a kémiai komponenseket, amelyek veszélyesek lehetnek a környezetre. Eddig ezt egy földbe lefektetett áteresztő képződménnyel oldották meg.

A technológiát több mint 16 éve használják a Mecsekben és számos más területen az országban. Most viszont erre építkezve, a kínaiakkal közösen egy teljesen új eljárás jöhet létre.

Annak idején a cég indította a gyöngyösoroszi és recski bányászat okozta károk felszámolási programját, ahol szintén számos környezetvédelmi probléma állt fent. Ezen a területen ugyanis színes ércek bányászata folyt, de a kioldódott fémek számos helyen okoztak gondot. Úgynevezett toxikus fémekkel szennyeződött vizek keletkeztek.

– Kínában a világviszonylatban is kiugróak a bányászat, illetve a meddőhányók által okozott környezeti károk, melyek ismert problémát jelentenek Magyarországon is – mondja Földing Gábor.

A kínai-magyar közös projekt keretében laboratóriumi és helyszíni tesztekkel vizsgálják a bányászati meddőhányókból kioldódó, környezetre veszélyes toxikus fémek mikrobiológiai módszerekkel történő megkötését. A projekt másik célja az érces meddőhányók újrahasznosíthatóságának vizsgálata, azaz ezen hulladékokból kivonhatók-e fémek, ritkaföldfémek.

A pécsiek több más, hazai kutatóval közösön, két évig tesztelnék és fejlesztenék a technológiát, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mintegy hetven millió forinttal támogat. Nem titkolt szándék, hogy a program során kidolgozott új környezetvédelmi eljárásokat a hazai illetve a nemzetközi piacon is értékesítsék.

A kutatást végrehajtó konzorcium tagjai a Szent István Egyetem, szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a pécsi Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.