Vitamentes fórum Pécs fenntarthatóságáról

Közélet

Érdekes témát, a fenntarthatóság kihívásait és esélyeit boncolgatta a Kis Esti Viták újrainduló sorozatának első része november 14-én a Művészetek Házában.

Bátran mondhatjuk, hogy aki részt vett a fórumesten, annak úgy is tűnhetett, mintha éppen a Spektrum TV vagy a Mindentudás Egyetemének adásába nézett volna bele két órára. Az est összes hozzászólója igen kiváló színvonalon, lenyűgöző szakértelemmel szólt hozzá elméleti és globális szinten a fenntarthatóság témájához. Pécsről, a város jövőjéről vagy ezzel kapcsolatban konkrét kérdésekről azonban vajmi kevés szó esett.

Patartics Zorán moderátor Hetesi Zsolt és Teller Nóra a beszélgetésen

Hetesi Zsolt budapesti fizikus, az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpontjának tudományos munkatársa már mindjárt az est elején nem hagyott kétséget afelől, hogy a társadalmi válságok kezeléséhez szükséges erőforrások végképp kimerülőben vannak. A világgazdasági krízis nagymértékben átrendezi a folyamatokat. A tudós hozzátette, a fenntarthatóság fogalmát sokan divatszóként használják, nem tudomást véve arról, hogy rendkívül szigorú axiómával állunk szemben, amelynek jelentése nagyon is körülhatárolható.

Teller Nóra budapesti szociológus egyebek mellett arról beszélt, hogy a tervezésnek is szem előtt kell tartania a fenntarthatóságot, szakítani kell az eddig sok esetben tapasztalt gyakorlattól, amelynek során kitűnően csengő, ám üres üzenetek váltak semmivé rövid idő alatt. Kővári János önkormányzati és országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az ország és Pécs hasonló helyzetben van a magas államadósság és a baranyai megyeszékhely szintén magas hitelállománya és működési hiánya miatt. Mindezt tovább súlyosbítja az ökológiai rendszer tartalékainak végső kimerülése.

Bíró László pécsi közgazdász az alapokat igyekezett tisztázni rövid hozzászólásában. A drámai felütéssel a PIÉRT egykori reklámjából ismert kérdéseket tette fel a fenntarthatósággal kapcsolatban: Mit? Hogyan? Miért? S ezt még kiegészítette a „miből?” kérdőszóval. A szakember szerint nem mindegy, hogy növekedésről vagy fejlődésről beszélünk, hiszen az előbbi azt jelenti „nagyobbnak lenni”, míg a fejlődés fogalma a „jobbnak lenni” jelentéssel párosítható. „A jövőkép cselekvés nélkül álom” – mondta Bíró László, majd hozzátette, a városban megvan a fejlődéshez szükséges potenciál.


Teller Nóra, Kővári János, Bíró László, Lévai Gábor és Madár Péter

Madár Péter, a PTE KTK oktatója úgy véli, a közgazdász olyan „állatfajta”, amely nyitott az impulzusok befogadására. A fenntarthatósággal kapcsolatban kifejtette: nagyon lényeges kérdés, a város képes lesz-e lokális erőforrásait jól felhasználva bekapcsolódni a globális folyamatokba.

A felszólalók sorában Hajnal Klára pécsi geográfus, a PTE Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének oktatója következett, aki szerint az emberhez méltó szükségletek biztosítására az emberi tudatban van szükség változtatásra. Mindehhez elengedhetetlen a komplex, organikus rendszerekben való gondolkodás, s az úgynevezett „glokalitás”, mely jól ötvözi a lokalitást és globalitást.

Lévai Gábor pécsi geográfus és fotográfus szerint illúzió a város 100%-osan önfenntartóvá alakítása. Pécs gazdaságát nem az önkormányzat, hanem mi magunk, a lakosok irányítjuk, például azzal, hogy egy multiáruházban vagy egy helyi termékeket árusító boltban vásárolunk.

 A beszélgetés után a közönség is véleményt nyilváníthatott

A fórumon Madár Péter beszélt még a Pécsi Tudományegyetem szerepéről, valamint arról, hogy a nagy múltú intézmény nincs kellőképpen beágyazva a város szövetébe, sem a társadalom, sem a gazdaság területén. Nincsenek kihasználva a kutatásfejlesztésben rejlő lehetőségek sem, bár a Szentágothai Kutatóközpont megnyitása fontos előrelépés lehet.

A beszélgetés után a közönség is feltehette kérdéseit a részvevőknek. Elsőként Barna Béla, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója emelkedett szólásra. Elmondta, hogy jobban szeretné, ha a filozofikus szinten folyó beszélgetés helyett konkrét, a város jelenlegi helyzetében meglévő lehetőségekről folyna az eszmecsere, hiszen ezek jelenthetnék az előrelépés módjait.

Gerner András