Sakkpartival és hírességekkel nyitott a Zsolnay Szalon

Kultúra

Január 21-én a Zsolnay Negyed M21 Galériájában megnyitotta kapuit a Zsolnay Szalon. Veiszer Alinda Jordán Tamással, Portisch Lajossal, Jávori Ferenc Fegyával, valamint Márta Istvánnal beszélgetett.

A rendezvény elején Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte a vendégeket, s mindjárt bejelentette, a beszélgetés ideje alatt Krizsán Edit nemzetközi sakk nagymester sakk-szimultánt játszik az önként jelentkezőkkel. Majd színpadra szólította az est műsorvezetőjét, Veiszer Alindát, akit elsősorban a Magyar Televízió Záróra című produkciójából ismerhetnek a tévénézők.

Jordán Tamás, Jávori Ferenc, Veiszer Alinda, Protisch Lajos és Márta István a Zsolnay Szalonban 

A beszélgetés témája elsősorban a játék és a szenvedély volt. Jordán Tamás színművész, színigazgató elmondta, hogy a játék már gyermekként nagyon fontos szerepet játszott az életében. Sok játékot ő maga talált ki, de mindig csak nyerni szeretett. Nincs ezzel másként Portisch Lajos nemzetközi sakk nagymester sem, aki 27 éve énekel, számos koncerten fellépett már. Márta István pedig elmesélte, Jordán Tamásnak három társasjáték szeretetét köszönheti. Jávori Ferenc Fegya sakkozni, asztaliteniszezni és focizni is szeretett gyermekkorában.

Jordán Tamás maximalistának vallotta magát a beszélgetésben, bevallotta, hogy nehezen viseli a vereséget. Márta István a munkájához kapcsolódó felelősségről beszélt. A zeneszerző szerint mind a színházban, mind az általa jelenleg irányított kulturális intézményben a nagyobb hibák azért feltűnnek a nézőknek. Márta maga körül olyan csapatot igyekszik kialakítani, amelynek tagjai mindent megtesznek azért, hogy az ügyvezető (tehát ő maga) ne hibázzon, illetve ha hibázik, figyelmeztetik a téves lépésre.

Jordán Tamás elmesélte, miért a színészi pályát választotta

Portisch Lajos úgy véli, a sakk is alkotás, csak a játékosok mindig tönkre akarja tenni ellenfelük kreációját. Művészet, sőt azt is mondják rá, hogy tudomány, de ez Portisch szerint azért túlzás, hiszen az élet megannyi területének van valamilyen tudományos alapja. A  nemzetközi sakk nagymestert a győzelem íze tartotta sokáig pályáján.

Jordán Tamás pedig elfogódott, gátlásos kisgyermek volt, ennek ellenére mindig színészi álmokat kergetett. Csak negyvenéves kora körül jött rá, hogy ez a hivatás éppen azért vonzotta, hogy a szorongásait le tudja győzni. Ehhez beszédtechnikáját is jelentősen fejlesztenie kellett – zavaró hadarása miatt a színművészeti felvételijén a zsűri csak azért tudta, hogy József Attila Kései sirató című versét szavalja, mert ezt adták neki feladatként...

Márta Istvánt dédnagymamája terelte a zenei pálya felé, hiszen az idős asszony végrendeletében arról rendelkezett, hogy dédunokájának zongorát kell venni. „A zongora nagyobb volt, mint a lakás” – emlékezett a zeneszerző, aki utálta a kötelező darabokat gyakorolni, éppen ezért azon kapta magát, hogy kedvére improvizál. Később a Zeneakadémián egy sajátos szerzeménye miatt – mint utóbb kiderült, pedagógiai célzattal – eltanácsolták, de újból lehetőséget kapott a folytatásra.

A beszélgetésen szóba került még az egoizmus, a kompromisszumok kötése, valamint az indulatosság. Minden részvevő őszintén nyilatkozott a saját személyiségéről. A terefere végén Márta István valamennyi vendéget ajándékkal lepte meg, azonban elsőként Jordán Tamást köszöntötte fel 70. születésnapján. A színész-színigazgató a Zsolnay Kulturális Negyed Bora mellett  egy olyan üveget kapott, amely a Jordán-folyó vizét tartalmazza, természetesen nem fogyasztási célból... A Zsolnay Szalon márciusban folytatódik, (egyelőre) meglepetésvendégekkel.

Gerner András